Tanár, pszichológus, a két világháború közötti időszak szereplője. Jelentősen hozzájárult a Magyar Pedagógia Társaság megalapításához (1928), amelynek ügyvezető titkára, alelnöke, ügyvezető társelnöke, majd ügyvezető elnöke volt. Több felsőoktatási intézményben tartott pszichológiai kurzusokat. Kutatásokat végzett a személyiség- és neveléslélektan területén. Számos tanulmánya az általa is szerkesztett Magyar Psychológiai Szemle c. szakfolyóiratban jelent meg az 1930-as évek közepén. Magyar-francia szakos középiskolai tanári képesítést 1917-ben szerzett, ezt követően Fiumében tanított. 1923-ban bölcsészdoktorrá avatták és a budapesti Kereskedelmi Akadémián tanított. Közben magántanári képesítést szerzett a Szegedi Egyetemen a nevelés-lélektan tárgykörből, majd 1935-ben „értelmiség lélektan” tárgykörből. 1932-ben egyik szerzője volt A Magyar Pszichológiai Társaság „Elaboratumának”, amely a pszichológia hazai feladataival foglalkozott. 1933. és 1937. között a szegedi egyetem magántanáraként hat féléven keresztül előadásokat tartott az „értelmiségvizsgálat” és a személyiségfejlesztés gyakorlati pszichológiai kérdéseiről. A Műszaki Egyetem Közgazdasági Karán is tartott pszichológiai kurzusokat. 1939-1944-ig a kassai főiskolán oktatott és vezette a lélektani laboratóriumot. Az 1944/45-ös tanévben segített ellátni a kolozsvári Neveléstudományi Intézet pedagógiai-lélektani oktatási feladatait. 1945-ben Budapestre menekült, 1950-ben történt kényszernyugdíjazásáig a budapesti Kereskedelmi Főiskolán oktatott. Az 1940-es évektől elsősorban a magyarság, a magyar személyiség sajátosságait, valamint a nemzeti sajátosságok lelki okait kutatta. A nemzeti alkat sajátosságait hangsúlyozó, antiszemitizmustól sem mentes írásai a háború után tiltólistára kerültek.

Publikációk (válogatás)

A nevelői célkitűzés problémájához. Berlin, 1926. 62 o.

A zseni lélektanához. Magyar Psychológiai Szemle, 1932.

Bevezető a lélektanba. (Egy lélektani rendszer vázlata.) Budapest, 1934. 184 o.

A személyi magasrendűség kibontakozása. Szellem és Élet, 1937-1938.

Az értelem. Funkcionális és minőségi lényege, szerkezete, kísérleti vizsgálata. Esztétikai Szemle, 1939.

A magyar személyiség megismerésének módszerei. Protestáns Szemle, 1941.

A magyar lelkiség. Budapest, 1942. 172 o.

Források

Boda István (pszichológus). In Wikipedia, The Free Encyclopedia. Letöltve: 2021.06.17.,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Boda_Istv%C3%A1n_(pszichol%C3%B3gus)

Boda István. In Arcanum. Letöltve: 2021.06.17.,
https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/boda-istvan-74C5D/

Boda István. In Névpont. Letöltve: 2021.06.17.,
https://www.nevpont.hu/palyakep/boda-istvan-4496b

Erős, F. (2015). A nemzetpolitikai lélektantól a tudományos fajelméletig. Socio. hu Társadalomtudományi Szemle, (2), 67-85. http://real.mtak.hu/33572/1/eros67.pdf