Pszichológus és neveléslélektani kutató, szervező. 1912-ben tanítói képesítést szerzett a Szegedi Tanítóképzőben, majd a budapesti Erzsébet Nőiskolában polgári iskolai oklevelet kapott. Ezt követően polgári iskolai tanárként tevékenykedett Szegeden. 1923-24-ben tanulmányi úton volt Nagy-Britanniában. 1927. és 1928. között a Pittsburghi Egyetem Pedagógiai Intézetében volt (magyar) állami ösztöndíjas. Mindkét országban a pszichológiai és a pedagógiai módszereket tanulmányozta. 1928. és 1942. között a Szegedi Egyetemi Kollégiumban és az egyetem Pedagógiai Intézetében dolgozott. 1932-ben doktorált pedagógia, neveléslélektan, filozófia tárgykörben. Doktori disszertációjának munkálataiban Imre Sándor segítette. 1936-ban rövidebb ideig Németországban és Ausztriában volt tanulmányúton. 1938-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett neveléslélektan tárgykörből a Várkonyi Hildebrand Dezső által vezetett Pedagógiai-Lélektani Intézetben, és nevelés-lélektani előadásokat tartott. 1942-ben a budapesti gyermekközpontú reformiskolához, az „Új Iskolához” került Budapestre. Megszervezte annak Neveléslélektani Kutató Állomását, melyet 1949-ig vezetett. 1949-től 1962-ig az Állami Gyermeklélektani Intézet (utóbb az MTA Pszichológiai Intézete) tudományos főmunkatársa volt. Főként a gondolkodás fejlődését, fejlesztésének módszereit kutatta, elsősorban a nyelvi fejlesztés és a nyelvtan tanításának keretében. Lénárt Edittel együtt dolgozta ki 1957-1962 között a Binét – Éltes intelligencia-vizsgálati sorozat korszerűsített változatát, amely ma is használatban van.

Publikációk (válogatás)

Vonások az egyetemi és főiskolai leányhallgatók mai lelki arculatából. Budapest : Turul, 1936, 51 o.

A magasabbrendű értelmesség meghatározása és vizsgálatának módszere. Szeged : A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete, 1938, 302 o.

A nyelvtan tanulásának lélektani feltételei = Conditions psychologiques pour l’étude de la grammaire Budapest : Magyar Új Iskola Egyesület, 1945. 62 o. .

A vázlatkészítés közben folyó gondolkodás, a mondanivaló sűrítése és strukturálása.

Személyes és személytelen hang a fogalmazásban. = Az írásbeli közlés gondolkodás-lélektani vonásai : tanulmányok. Lénárt Edit társszerzővel. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959, 315 o.

A nevelés-lélektani kutatás magyar feladatai a tanítás lélektana körében. Szeged, Városi nyomda és könyvkiadó, 1931, 91-157. o.

Értelmesség és egyéniség (előadás) Magyar Psychologiai Szemle, 1939. 12. évf. 1-4.

Gondolkodás a minősítő jelentés racionális alkalmazásában és a fejlődés. Budapest, Akadémiai Nyomda, 1961, 137-148.

Források

Wikipedia: Baranyai Erzsébet.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Baranyai_Erzs%C3%A9bet

Magyar Életrajzi Lexikon, Arcnum: Baranyai Erzsébet.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/baranyai-erzsebet-748CE/

Darvai Tibor: A neveléslélektan a korai Kádár-korszakban. Educatio 29 (4), pp. 582–591 (2020)