Ranschburg Pál és a magyar gyógypedagógia
A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon bemutatott kiállítás átdolgozott, digitalizált bemutatása
Ranschburg Pál pályafutását orvosként, elmeorvoslásra szakosodva kezdte meg. 1889-es tanulmányútján megismerkedett a korabeli pszichológia és elmeorvoslás akkoriban kialakuló módszereivel. Hazatérve létrehozta kísérleti pszichofiziológiai laboratóriumát a budapesti orvoskaron. 1902-ben azonban fordulatot vett a laboratórium sorsa, mivel el kellett hagynia az orvoskart. A laboratóriumot ekkor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatása mellett a gyógypedagógiai intézetek szervezetei közé sorolták.
Ettől kezdve Ranschburg orvosi, elmeorvosi és kísérleti pszichológiai munkája összefonódott a gyógypedagógiával. 1904-től folyamatosan részt vett a gyógypedagógusképzésben, a fogyatékosságok orvosi hátterének tárgykörében. Emellett a fővárosi gyógypedagógiai tanintézetek szinte mindegyikében ő látta el az orvosi feladatokat is. Kutatásaival és publikációival megalapozta és nemzetközi színvonalra emelte ezt a területet.
1. RANSCHBURG PÁL A MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGIÁRÓL
Ranschburg Pál Elmélkedések a gyógypedagógia jelenéről és jövőjéről
Magyar Gyógypedagógia, 1909.
41–50. A teljes szöveg olvasható ITT.
„Dr. Ranschburg Pál úr előbb megismertetett bennünket – bonctani alapon- az emberi agy működésével. Megtanultuk, hogy a gyengeelméjűség (lassú gondolkodás, figyelmetlenség, erkölcsi fogyatkozások) nem a gyermek leszoktatható hibája, hanem a csecsemőkorban, vagy még előbb lefolyt agybajok szomorú következménye, melyet eltüntetni soha sem lehet, mely az egész életen át megmarad. Aztán az agyműködésen alapuló lelkivilág titkaiba avatott be bennünket. Ellenállhatatlanul ragadtak gyönyörű szavai magukkal a mindent megértő bölcsesség és minden fogyatkozást meleg szeretettel felölelő humanizmus világába…”
Forrás:
Torda Ágnes (2020). A Magyar Királyi Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium befogadó világa. Ranschburg hatása a magyar gyógypedagógia korai fejlődésére, 113.o.
Visszaemlékezés Ranschburg Pálra
1904-ben a gyógypedagógiai tanítóképző nyári tanfolyamot hirdetett olyan tanítók és tanárok számára, akik vállalják, hogy a képzést követően az országban létrehozni tervezett kisegítő iskolákban fognak tanítani. A tanfolyam egyik résztvevője így emlékezett Ranschburgra.
2. Ranschburg Pál ‚A gyermeki elme” c. műve
A gyermeki elme fejlődése és működése
Ranschburg befolyásos művét „paedagogusok, orvosok, jogászok és a művelt közönség számára” 1905-ben írta, a kultuszminiszter ösztönzésére. A mű a gyermeki elme ép és rendellenes működése, egészségtana és védelme összefoglalását adja. Évtizedeken keresztül részét képezte a gyógypedagógus képzésnek és a pedagógus továbbképzésnek. Ranschburg és munkatársai számtalan tanfolyamot és előadást is szerveztek és gyermekekkel foglalkozó pedagógusok számára . Ranschburg a középiskolai reformra vonatkozó javaslatot is készített a kultuszminiszter számára.
A teljes szöveg elérhető ITT
A “Gyermeki elme” c. könyv tartalomjegyzéke.
Ranschburg meggyőződése volt, hogy a kóros és normális állapotok megértése összehasonlító módszerrel lehetséges. Ezért a „rendes” és „rendellenes” fejlődést integráltan vizsgálta.
(Az MTA Pszichológiai Intézetében más dokumentumokkal együtt őrzött irat)
A vallás- és közoktatási miniszter leirata Ranschburg Pálhoz a gyermekek szellemi életével foglalkozó monográfia elkészítéséről, 1903 okt.3.
Ennek a munkának az eredménye lett “A gyermeki elme fejlődése és működése” c. könyv
(Az MTA Pszichológiai Intézetében más dokumentumokkal együtt őrzött irat)
A vallás- és közoktatási miniszter leirata Ranschburg Pálhoz előkészületben lévő monográfiájának kiadási feltételeiről
3. Az olvasási, írási és számolási “gyengeségek” vizsgálata
Ma már szülők pedagógusok és orvosok is többnyire hamarosan rájönnek, hogy idegrendszeri, mégpedig központi zavarról, az elmeműködésnek valamely fajlagosan az olvasás területére szorítkozott működési képtelenségéről van itten szó. A világirodalomban egyetlen esetet ismerek, mely nagyjában rendbejött. A többinél a kórképre jellemző volt, hogy az egyes betűk felismerésének és megnevezésének elsajátítása néhány évi késéssel tűrhető vagy kifogástalan biztonsággal bekövetkezik. Ellenben többtagú szók és írott vagy nyomtatott szöveg folyamatos és helyes olvasása az ily gyermekeknél semminemű fáradozással el nem érhető, s ezzel párhuzamosan kétségtelenül ennek folyományaként súlyos bajok vannak az írással is.
Forrás:
Ranschburg Pál Az emberi tévedések törvényszerűségei. A magasabb szellemi működések helyes vagy téves voltát megszabó törvényekről ép fogyatékos és beteg állapotokban. 1937, 153.o.
Ranschburg gyógypedagógiai pszichológia területén végzett vizsgálatai közül úttörő jelentőségűek voltak azok, melyek a gyermekkori írás olvasási és számolási zavarok megjelenési formáit írták le és okait elemezték.
A diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia területén végzett kutatásaival messze megelőzte korát.
4. Módszerek az elmeműködés tanulmányozására
Ranschburg Pál pályája kezdetén többféle akkor népszerű módszertani megközelítés és elmélet iránt érdeklődött (például hipnózis, pszichoanalízis). Érdeklődése azonban hamar természettudományos, kísérleti, pszichofiziológiai irányba fordult. A századforduló a pszichofizikai mérőeszközök és eljárások konstruálásának hőskora volt. RanschburgPál és munkatársai ezt a kor áramlatot is követték.
„Egy reggel felébredve, még nem tökéletesen éber állapotban, minden aktív gondolkodás nélkül ott volt elmémben a legteljesebb világossággal és részletességgel a szópár-módszer. Hogyan jött, mint jött, nem tudtam és nem tudom megállapítani, de miként azóta számtalan megoldás melyek hónapokon, éveken át hiába fárasztották tudatos gondolkodásomat, úgy ez is a korai felébredés közömbös képei után egyszeriben ott termett.
A szópár módszerrel már tán fél éve kísérleteztem, de hiányzott az oly optikai készülék, melyen a szópárokat tetszés szerinti gyorsasággal tudtam volna a vizsgálandó ép vagy beteg egyénnek elővezetni hogy bizonyos ideig tartó exponálás után a szópár eltűnjék és helyet adjon a következő szópárnak vagy szünetként szolgáló üres mezőnek.”
Forrás:
Ranschburg Pál Az emberi elme I. Az értelem. Pantheon Irodalmi Intézet Rt Budapest, 1925. 147. o
A szópár módszer megszületése
A szópár módszer olyan tesztfeladatvolt, amelyik asszociatív szópárok sorozatát alkalmazta az emlékezet vizsgálatára és %-ban kifejezhető mérést tett lehetővé. A módszer egyszerre hordozta magán a pszichoanalízis hatását és az egzakt pszichofiziológiai mérés igényét.
A Ranschburg-féle mnemométer
Az általa kifejlesztett „felfogás-, gondolattársítás- és emlékezés- vizsgáló készüléket” egy lipcsei cég gyártotta le Ranschburg utasításai szerint.
A „felfogás-, gondolattársítás és emlékezés vizsgáló készüléket” egy akkumulátorból, metronómból és ingerprezentáló kerek dobozból áll, amelybe kerek „inger korongokat” lehetett helyezni. A korong haladását a metronóm ingaműködése váltotta ki, így az inger (szavak vagy számok) automatikusan, szabályos időközönként bukkant fel a résben. A kísérletvezető egy kar segítségével távolról szabályozhatta a korong továbbhaladását.
Az eszközt 1900-ban mutatták be az Elmekórtani Klinikán, majd használata külföldön is széles körben elterjedt.
A Ranschburg-féle mnemométer bemutatása a Bárczi Gusztáv Karon rendezett kiállításon
A Ranschburg-féle mnemométerel végzett kísérleti eredmények bemutatása a “Gyermeki elme” c. könyvben
5. Mivel foglalkozott a Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsa 1914-ben?
Kelt: 1914 dec. 31-én (Az MTA Pszichológiai Intézetében más dokumentumokkal együtt őrzött irat)
Jelentés 1914. évi működéséről és a gyógypedagógiai oktatásügy jelen állapotáról
A Ranschburg Labor 1906-tól fogva a Vallási és Közoktatási Minisztérium, konkrétan a Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsa felügyelete alá tartozott. Ezt a jelentést Berkes János szaktanácsi elődó írta. Érdekessége az, hogy a háború első évének állapotát mutatja, és kitér a Ranschburg Laboratórium működésére is.
A szaktanács az 1914. évben is folytatta feltűnést nem kereső munkálkodását. Az év nem annyira szervezéssekkel, mint inkább az intézetek fejlődésével kapcsolatos ügyek intézésében telt el. Az előadói teendőket Berkes János végezte. Az év folyamán a szaktanács 9 ülést tartott és ügyforgalma 1550 számot tett ki. A gyógypedagógiai intézeteket egyszer vizsgálta meg a szaktanács. és a tanítások eredményéről részletes jelentésekben számolt be. A siketnémák intelligenciájának megvizsgálása iránt beadott memorandummal is foglalkozott , azonban annak a kérdésnek tisztázásáig hogy mely módszer szerint kívánják a siketnémák intelligenciáját vizsgálni, érdemleges határozatot nem hozott. Véleményt mondott a nagyothalló és beszélő siketek részére egy új típusú intézmény létesítése iránt hozzá utalt beadványra. A vakok oktatásügyét illető javaslatot tett az ifjú vakok intézete és azokat fenntartó Vakokat Gyámolító Országos Egyesület közötti viszony szabályozására, és a vakok tanítóinak londoni nemzetközi kongresszusra való kiküldetésére.
A szellemileg fogyatékosok oktatásügy ének fejlesztése is élénken foglalkoztatta a szag tanácsot hogy a kisegítő iskolák fejlődéséhez elegendő tanerő álljon rendelkezésre és hogyan minden Elemi iskolában található fogyatékos képességű gyermekek sajátos lelki életével minél több Elemi népiskolai tanító ismerkedjek meg a szaktanács évfolyamán is rendezett szünidei tanfolyamot.
Éltes Mátyás „Hogyan vizsgáljuk meg a gyenge tehetségű gyermeket?” című munkája és minősítési lapjai a kisegítő iskolák használatára engedélyeztetett.
Meg kell emlékeznünk a világháborúnak gyógypedagógiai intézményeink munkák adására gyakorolt hatásáról intézményeink munkálkodás át a háború kétségtelenül befolyásolta tanáraink jelentékeny százalék a hadba vonult több Intézet épülete részint beszállásolási Racing Kórház céljaira foglaltat ott le valamennyi intézetnek A rendelkezésre álló tanerők és a jelentkezett növendékek száma hoz képest új órarendet kellett kidolgozni rendelkezésre álló tanáraink a hadba vonultak helyettesítési óra többlet díjak nélkül önzetlen lelkesedéssel látják el.