Magyar Pszichológiatörténet
idővonal

,,Soha semmi nem történt a múltban: minden a mostban történik.” – Eckhart Tolle

Magyar Királyi Országos Tébolyda

Budapesten, a kis-hárs-hegyi Lipótmezőn megnyílik a Magyar Királyi Országos Tébolyda, 1898-től Országos Elme- és Ideggyógyintézet, a hazai pszichiátria központja. A kor színvonalának megfelelő betegellátást biztosított, és a pszichológia fejlődése szempontjából is fontos szerepet játszott. A rendszerváltás után Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) néven működött 2007-es bezárásáig.

Lechner-féle tanszék és elmegyógyintézet Kolozsvárott

Lechner Károly 1889-ben került a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvoskarán újonnan létrehozott Ideg-, elmekórtani és törvényszéki lélektani tanszékének élére. 1901-ben európai színvonalú új elme- és idegklinika épül vezetése alatt. Az intézmény 1919-ig működött, Kolozsvár román kézre kerüléséig.

Ranschburg-féle Psychophysiológiai Intézet

Ranschburg Pála budapesti egyetem Pszichiátriai Klinikáján kísérleti pszichológiai laboratóriumot létesít Psychofiziológiai Laboratórium néven. Az első Ranschburg labor 1902-ig működik ebben a formában.

Gyermektanulmányi Társaság

Nagy László vezetésével megalakul a Magyar Gyermektanulmányi Társaság. Szakosztályokat, vidéki fiókokat létesítettek, előadásokat, tanácskozásokat rendeztek, kiadványokat adtak ki (Gyermektanulmányi Könyvtár, Gyermektanulmányi Füzetek) és A Gyermek c. periodikum.) 1948-bn működését beszüntették.

Ranschburg Pál Gyógypedagógiai és Pszichológiai Magyar Királyi Laboratórium

1904-től Gyógypedagógiai Magyar Királyi Laboratórium néven működő, rendkívül széles tevékenységi körrel rendelkező intézetben dolgozott Szondi Lipót is. a Budapest, VIII. Mosonyi u. 6. épületében A második Ranschburg labor 1926-ig működött ebben a formában.

Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület

Ferenczi Sándor vezetésével megalakul Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület, tagok: Hollós István, Radó Sándor, Lévy Lajos, Ignotus. A pszichoanalízis gyors kulturális beágyazódásának köszönhetően 1918-ban már 19 taggal működött az egyesület. 1948-ban kimondták önfeloszlatásukat, a civil szervezetek kikényszerített megszüntetésének légkörében.

V. Nemzetközi Pszichoanalitiks Kongresszus Budapesten

1918 szeptember 28-29-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartották nagy érdeklődés mellett a V. Nemzetközi Pszichoanalitiks Kongresszust, a háborús neurózis témakörében. A tanácskozást Budapest főpolgármestere, Bárczy István személyesen üdvözölte és az Osztrák—Magyar Monarchia hadseregének képviselői is jelen voltak.

„Psychoanalitikai tanszék” és Révész-féle Lélektani Laboratórium a budapesti egyetemen

A Tanácsköztársaság alatt a budapesti egyetemen Ferenczi Sándor vezetésével Pszichoanalitikai tanszék, Révész Géza vezetésével pedig Lélektani Laboratórium alakul. A kommün bukásával mindkettő megszűnik.

Tehetségvédelmi és Pályaválasztási Kongresszus

1926 februárjában a Gyermektanulmányi Társaság reprezentatív helyszínen, a Műcsarnokban rendezi meg a tehetséges gyermekek rajzkiállítását és ehhez kapcsolódóan a Tehetségvédelmi és Pályaválasztási Kongresszust.

Szondi-féle Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium

1926-ban a Ranschburg Gyógypedagógiai Magyar Királyi Laboratóriuma kettéválik, és létrejön a Szondi Lipót vezette Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium, és a Schnell János vezette Állami Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadó, amely 1929-től pályaválasztási tanácsadóként is működik. Az intézetben önálló részlegként működött az orvosi, a gyerekorvosi, a pszichológiai, a pályaalkalmassági, a pszichoterápiás és a beszédterápiás osztály.

Schnell János -féle Állami Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadó

1926-ban a Ranschburg Gyógypedagógiai Magyar Királyi Laboratóriuma kettéválik, és létrejön a Szondi Lipót vezette Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium, és a Schnell János vezette Állami Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadó, amely 1929-től pályaválasztási tanácsadóként is működik. Az intézetben önálló részlegként működött az orvosi, a gyerekorvosi, a pszichológiai, a pályaalkalmassági, a pszichoterápiás és a beszédterápiás osztály.

Magyar Individuálpszichológiai Egyesület

Máday István elnökletével megalakul a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület. Működését 1950-ben beszűntették, a rendszerváltás óta újra működik.

Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Pszichológiai Szemle

A Magyar Pszichológiai Társaság 1928 febr. 24-én az MTA közgyűlésén mondta ki megalakulását. Elnöknek Ranschburg Pált, ügyvezető titkárnak Boda Istvánt választották meg. A társaság hivatalos lapját, a Magyar Pszichológiai Szemlét Ranschburg Pál elnök és Kornis Gyula társelnök közreműködésével Boda István ügyvezető titkár kezdte el szerkeszteni.A Társaságot és a lapot is beszüntették 1948-ban. A Szemle 1961-ben indult újra

Neveléslélektani Intézet a szegedi egyetemen

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen létrejön Magyarország első lélektani intézete Várkonyi Hildebrand Dezső vezetésével. Ez az intézet tekinthető Magyarországon az első tartósan működő egyetemi pszichológiai intézetnek.

Pszichoanalitikus Poliklinika Budapesten

Kovács Vilmáék villájának földszintjén, az I. kerületi Mészáros utca 12 szám alatt nyílt meg a pszichoanalitikus Poliklinika 1931 július 1-jén. Ez volt a Magyar Pszichoanalitikus Egyesült első nyilvános, ingyenes ambuláns pszichoanalitikus rendelőintézete, ahol a gyógyítás és szakmai képzések mellett a tágabb közönségnek szóló ismeretterjesztő szemináriumok is zajlottak.

Schnell Intézet Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézet

1934-ben átszervezés után a Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézetben Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó kezdte meg működését. A háborút követően az Állami (Királyi helyett) Gyermeklélektani Intézetnek a fővároson kívül 10 megyeszékhelyen volt pályaválasztási részlege. 1949-ben azonnali hatállyal megszüntették a vidéki telephelyeket, csak a budapesti központ működhetett tovább azzal a feltétellel, hogy kizárólag a szovjet pszichológusok által kidolgozott módszereket alkalmazhatják. 1954-ben az MTA keretébe szervezték az intézetet.

Lélektani Intézet a Pázmány budapesti egyetemen

Harkai Schiller Pál vezetésével Lélektani Intézet alakul a budapesti egyetemen.

MDP párthatározat

Az MDP „pedológiai” párthatrozata beszüntet minden nyugati eredetű tudományos irányzatot és ezek intézményeit.

Pavlov Bizottság

Az MTA-n működő Pavlov Bizottságot a pavlovi tanok széleskörű tudományos elterjesztése céljából hozták létre, de a működése segítette a pszichológia fennmaradását ezekben az években. Vezető szerepet Mátrai László és Gegesi Kiss Pál orvos akadémikusok töltöttek be benne.

MTA Pszichológiai Bizottság

Pszichológiai Bizottság elnöke szintén Gegesi Kiss Pál orvos lett, aki a felélénkülő pszichológiai szakmai életben jelentős befolyással bírt: az újrainduló Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztői, a Magyar Pszichológiai Társaságnak pedig elnöki szerepét töltötte be.

Újraindul a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológiai Szemle

A marxista pszichológia elfogadása jegyében 1960-ban újraindulhatott a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológiai Szemle.

Elindul a pszichológusképzés az ELTE-n

Az 1963-64-es tanévben néhány hallgatóval elindul a pszichológusképzés az ELTE-n.

Elindul a pszichológusképzés Debrecenben

Megindul a pszichológusképzés a debreceni egyetemen.

Újraalakul a Magyar Pszichoanalitikus Társaság

Az 50-60-as évek alatt az itthon maradt analitikusoknak köszönhetően bujtatva fennmaradt a pszichoanalízis. Az 1970-es évektől lassú nyitás és felzárkózási folyamat indult be, amelynek eredményeképpen 1989-től újra önálló tagegyesületté válhatott a Magyar Pszichoanalitikus Társaság.

Elindul a pszichológusképzés Pécsett

Megindul a pszichológusképzés a pécsi egyetemen.

Elindul a pszichológusképzés Szegeden

Megindul a pszichológusképzés a szegedi egyetemen.

1868

1889

1899

1906

1913

1918

1919

1926

1927

1928

1929

1931

1936

1949

1953

1958

1960

1963-64

1974

1989

1992

1996