Magyar Pszichológiatörténet
idővonal
,,Soha semmi nem történt a múltban: minden a mostban történik.” – Eckhart Tolle
Magyar Királyi Országos Tébolyda
Budapesten, a kis-hárs-hegyi Lipótmezőn megnyílik a Magyar Királyi Országos Tébolyda, 1898-től Országos Elme- és Ideggyógyintézet, a hazai pszichiátria központja. A kor színvonalának megfelelő betegellátást biztosított, és a pszichológia fejlődése szempontjából is fontos szerepet játszott. A rendszerváltás után Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) néven működött 2007-es bezárásáig.
Lechner-féle tanszék és elmegyógyintézet Kolozsvárott
Lechner Károly 1889-ben került a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvoskarán újonnan létrehozott Ideg-, elmekórtani és törvényszéki lélektani tanszékének élére. 1901-ben európai színvonalú új elme- és idegklinika épül vezetése alatt. Az intézmény 1919-ig működött, Kolozsvár román kézre kerüléséig.
Ranschburg-féle Psychophysiológiai Intézet
Ranschburg Pála budapesti egyetem Pszichiátriai Klinikáján kísérleti pszichológiai laboratóriumot létesít Psychofiziológiai Laboratórium néven. Az első Ranschburg labor 1902-ig működik ebben a formában.
Gyermektanulmányi Társaság
Nagy László vezetésével megalakul a Magyar Gyermektanulmányi Társaság. Szakosztályokat, vidéki fiókokat létesítettek, előadásokat, tanácskozásokat rendeztek, kiadványokat adtak ki (Gyermektanulmányi Könyvtár, Gyermektanulmányi Füzetek) és A Gyermek c. periodikum.) 1948-bn működését beszüntették.
Ranschburg Pál Gyógypedagógiai és Pszichológiai Magyar Királyi Laboratórium
1904-től Gyógypedagógiai Magyar Királyi Laboratórium néven működő, rendkívül széles tevékenységi körrel rendelkező intézetben dolgozott Szondi Lipót is. a Budapest, VIII. Mosonyi u. 6. épületében A második Ranschburg labor 1926-ig működött ebben a formában.
Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület
Ferenczi Sándor vezetésével megalakul Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület, tagok: Hollós István, Radó Sándor, Lévy Lajos, Ignotus. A pszichoanalízis gyors kulturális beágyazódásának köszönhetően 1918-ban már 19 taggal működött az egyesület. 1948-ban kimondták önfeloszlatásukat, a civil szervezetek kikényszerített megszüntetésének légkörében.
V. Nemzetközi Pszichoanalitiks Kongresszus Budapesten
1918 szeptember 28-29-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartották nagy érdeklődés mellett a V. Nemzetközi Pszichoanalitiks Kongresszust, a háborús neurózis témakörében. A tanácskozást Budapest főpolgármestere, Bárczy István személyesen üdvözölte és az Osztrák—Magyar Monarchia hadseregének képviselői is jelen voltak.
„Psychoanalitikai tanszék” és Révész-féle Lélektani Laboratórium a budapesti egyetemen
A Tanácsköztársaság alatt a budapesti egyetemen Ferenczi Sándor vezetésével Pszichoanalitikai tanszék, Révész Géza vezetésével pedig Lélektani Laboratórium alakul. A kommün bukásával mindkettő megszűnik.
Tehetségvédelmi és Pályaválasztási Kongresszus
1926 februárjában a Gyermektanulmányi Társaság reprezentatív helyszínen, a Műcsarnokban rendezi meg a tehetséges gyermekek rajzkiállítását és ehhez kapcsolódóan a Tehetségvédelmi és Pályaválasztási Kongresszust.
Szondi-féle Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium
1926-ban a Ranschburg Gyógypedagógiai Magyar Királyi Laboratóriuma kettéválik, és létrejön a Szondi Lipót vezette Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium, és a Schnell János vezette Állami Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadó, amely 1929-től pályaválasztási tanácsadóként is működik. Az intézetben önálló részlegként működött az orvosi, a gyerekorvosi, a pszichológiai, a pályaalkalmassági, a pszichoterápiás és a beszédterápiás osztály.
Schnell János -féle Állami Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadó
1926-ban a Ranschburg Gyógypedagógiai Magyar Királyi Laboratóriuma kettéválik, és létrejön a Szondi Lipót vezette Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium, és a Schnell János vezette Állami Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadó, amely 1929-től pályaválasztási tanácsadóként is működik. Az intézetben önálló részlegként működött az orvosi, a gyerekorvosi, a pszichológiai, a pályaalkalmassági, a pszichoterápiás és a beszédterápiás osztály.
Magyar Individuálpszichológiai Egyesület
Máday István elnökletével megalakul a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület. Működését 1950-ben beszűntették, a rendszerváltás óta újra működik.
Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Pszichológiai Szemle
A Magyar Pszichológiai Társaság 1928 febr. 24-én az MTA közgyűlésén mondta ki megalakulását. Elnöknek Ranschburg Pált, ügyvezető titkárnak Boda Istvánt választották meg. A társaság hivatalos lapját, a Magyar Pszichológiai Szemlét Ranschburg Pál elnök és Kornis Gyula társelnök közreműködésével Boda István ügyvezető titkár kezdte el szerkeszteni.A Társaságot és a lapot is beszüntették 1948-ban. A Szemle 1961-ben indult újra
Neveléslélektani Intézet a szegedi egyetemen
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen létrejön Magyarország első lélektani intézete Várkonyi Hildebrand Dezső vezetésével. Ez az intézet tekinthető Magyarországon az első tartósan működő egyetemi pszichológiai intézetnek.
Pszichoanalitikus Poliklinika Budapesten
Kovács Vilmáék villájának földszintjén, az I. kerületi Mészáros utca 12 szám alatt nyílt meg a pszichoanalitikus Poliklinika 1931 július 1-jén. Ez volt a Magyar Pszichoanalitikus Egyesült első nyilvános, ingyenes ambuláns pszichoanalitikus rendelőintézete, ahol a gyógyítás és szakmai képzések mellett a tágabb közönségnek szóló ismeretterjesztő szemináriumok is zajlottak.
Schnell Intézet Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézet
1934-ben átszervezés után a Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézetben Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó kezdte meg működését. A háborút követően az Állami (Királyi helyett) Gyermeklélektani Intézetnek a fővároson kívül 10 megyeszékhelyen volt pályaválasztási részlege. 1949-ben azonnali hatállyal megszüntették a vidéki telephelyeket, csak a budapesti központ működhetett tovább azzal a feltétellel, hogy kizárólag a szovjet pszichológusok által kidolgozott módszereket alkalmazhatják. 1954-ben az MTA keretébe szervezték az intézetet.
Lélektani Intézet a Pázmány budapesti egyetemen
Harkai Schiller Pál vezetésével Lélektani Intézet alakul a budapesti egyetemen.
MDP párthatározat
Az MDP „pedológiai” párthatrozata beszüntet minden nyugati eredetű tudományos irányzatot és ezek intézményeit.
Pavlov Bizottság
Az MTA-n működő Pavlov Bizottságot a pavlovi tanok széleskörű tudományos elterjesztése céljából hozták létre, de a működése segítette a pszichológia fennmaradását ezekben az években. Vezető szerepet Mátrai László és Gegesi Kiss Pál orvos akadémikusok töltöttek be benne.
MTA Pszichológiai Bizottság
Pszichológiai Bizottság elnöke szintén Gegesi Kiss Pál orvos lett, aki a felélénkülő pszichológiai szakmai életben jelentős befolyással bírt: az újrainduló Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztői, a Magyar Pszichológiai Társaságnak pedig elnöki szerepét töltötte be.
Újraindul a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológiai Szemle
A marxista pszichológia elfogadása jegyében 1960-ban újraindulhatott a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológiai Szemle.
Elindul a pszichológusképzés az ELTE-n
Az 1963-64-es tanévben néhány hallgatóval elindul a pszichológusképzés az ELTE-n.
Elindul a pszichológusképzés Debrecenben
Megindul a pszichológusképzés a debreceni egyetemen.
Újraalakul a Magyar Pszichoanalitikus Társaság
Az 50-60-as évek alatt az itthon maradt analitikusoknak köszönhetően bujtatva fennmaradt a pszichoanalízis. Az 1970-es évektől lassú nyitás és felzárkózási folyamat indult be, amelynek eredményeképpen 1989-től újra önálló tagegyesületté válhatott a Magyar Pszichoanalitikus Társaság.
Elindul a pszichológusképzés Pécsett
Megindul a pszichológusképzés a pécsi egyetemen.
Elindul a pszichológusképzés Szegeden
Megindul a pszichológusképzés a szegedi egyetemen.
1868
1889
1899
1906
1913
1918
1919
1926
1927
1928
1929
1931
1936
1949
1953
1958
1960
1963-64
1974
1989
1992
1996